Martonyi községMartonyi község weboldala

Levél az önkormányzatnak

Kultúrális rendezvények

line

Juhász Gyula:  Karácsony felé

 

Szép Tündérország támad föl szívemben 
Ilyenkor decemberben. 
A szeretetnek csillagára nézek, 
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, 
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot, 
S amit az élet vágott, 
Beheggesztem a sebet a szívemben, 
És hiszek újra égi szeretetben, 
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet 
Hallok, szomorún nézek, 
A kis Jézuska itt van a közelben, 
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, 
S ne csak így decemberben. 

 

 

 

 

 

18 gyermek részvételével 2013. december 7-én rajzverseny volt a tájházunk nagytermében.

A versenyen az egészséges életmóddal kapcsolatos alkotások születtek. Az eseményről video is készült mely itt tekinthető meg.

https://www.youtube.com/watch?v=u1AozFl-YD4

 

 

 

A télapó december 5-én felkereste a gyerekeket településünkön. Az ajándékokat verssel köszönték meg. Az alábbi linken a történéseket is megnézheted !

https://www.youtube.com/watch?v=2PLPY_PB6kg

 

 

2013.október 20-án tartottuk az 1956-os forradalom és hősei tiszteletére az ünnepi műsorunkat. Az ünnepi beszédet Riz Gábor Fidesz országgyűlési képviselője, a BAZ megyei Közgyűlés Alelnöke mondta. Az eseményről készült vieó itt látható !

 

http://www.youtube.com/watch?v=eYrUzfYg-NU

 

Véradás volt 2013. október 11-én településünk kultúrotthonában. 25 jelentkezőből 21-en adták vérüket a rászorulóknak. Köszönjük önzetlen felajánlásukat !

 

A terveknek megfelelően 2013.szeptember 28 és 29-én Idősek napját tartottunk valamint résztvettünk az Itthon vagyok ! Szeretlek Magyarország programsorozatban. Ennek keretén belűl szabadtéri útcabált szerveztünk, a gyerekeknek játékvárat biztosítottunk. 29-én este pedig 21 óra 30 perckor meggyújtottuk a máglyánkat és körben állva vidám dalos estét tartottunk településünk lakónak részvételével.

 

Mindkét eseményről video összefoglaló készült:

http://www.youtube.com/watch?v=FO7rydH_n7M

http://www.youtube.com/watch?v=-NLCRR1vpfU

 

2013.augusztus 17-én A Martonyi Fejlődéséért Alapítvány és a Martonyi SE közös rendezésében sportnapot tartott. A rendezvényen a sportot szeretők és művelők megbeszélték az egyesület múltját, jelenét és jövőjét. Régi futball mérkőzéseket videon tekintettek meg, majd beszélgetés, ebéd és a régi csapat tagok az aktívakkal mérkőztek meg. Az eredmény 2 - 2 -es döntetlen lett. A napról video is készült melyek megtekinthetőek:

http://www.youtube.com/watch?v=jwd1__gaWKo

http://www.youtube.com/watch?v=poKMeYzValw

http://www.youtube.com/watch?v=SvtIDocvMiA

 

2013.július 14-én Kármelhegyi Boldogasszony Ünnepe alkalmából búcsút tartott a település katolikus egyház közössége. Az ünnepet megtisztelte Dr.Orosz Atanáz a Miskolci Apostoli Exarchátus püspöke aki szentmisét celebrált.

http://www.youtube.com/watch?v=dhyT1ncC8uk

 

Véradás volt falunkban 2013.július 12-én

 

 

Településünkről 28 fő jelentkezett véradásra és 22 fő felelt meg a szigorú elvárásoknak.

 

 

Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából

2013.június 2-án 14 órakor ünnepi megemlékező műsort tartottunk

a Hősök emlékművénél, helyi fiatalok rendezésében.

 

A műsorról készített video az alábbi linken tekinthetúő meg.

http://www.youtube.com/watch?v=D8VTWh6Ftm4

 

 

 

A mai véradáson - 2013.április 17 - 27 fő jelent meg és 20-an járultak hozzá a betegellátás javításához ! Köszönjük szépen nekik !

 

 

Hamis tanúk, kínzás, szabálytalan eljárás: Koncepciós per Jézus Krisztus ellen

Jézus hamis vádak alapján történt elítélése és kivégzése a világtörténelem nem első, de nem is utolsó koncepciós pere volt. Jelentősége azonban egyedülálló: Jézus halála és feltámadása – a keresztény hitvallás szerint – az emberiség megváltását eredményezte. Bár a drámai történet "happy end"-del, Jézus Krisztus feltámadásával fejeződött be, ez azonban egyes-egyedül Isten beavatkozásának volt köszönhető. A per résztvevői között – a vádlotton kívül – egy sem akadt, aki pozitív szerepet játszott volna a történetben.

1. felvonás: kihallgatás Annásnál

Egyedül János evangéliuma említi, hogy a Názáretit az Olajfák hegyén történt elfogatása után először Annáshoz vitték. Azt is megjegyzi, hogy "apósa volt ez Kajafásnak, aki abban az esztendőben volt a főpap" (Ján. 18:13). Júdeában a római megszállás ideje alatt a helytartók nevezték ki a főpapokat. Pilátus elődje, Valerius Gratus, helytartóságának tizenegy éve alatt példának okáért négy főpapot váltott le és nevezett ki, utoljára magát Kajafást. Az Annás-klánból nem ő volt az első és utolsó, aki ezt a tisztséget betöltötte (előtte Annás egyik fia, Eleázár, utána másik fia, Jonathán következett a sorban), de a rekordot kétségkívül Kajafás tartotta tizenkilenc évig (i. sz. 18–37) tartó főpapságával! Annás befolyását mutatja, hogy még a templomőrség parancsnoka is rendszerint az ő családjából került ki. Talán nem túlzás azt mondani, hogy az ekkoriban hatalma csúcsán lévő Annás "keresztapaként" tartotta kezében a jeruzsálemi vallási establishmentet. Az Annás-klán korrupt és elnyomó hatalmát a törvénytisztelő zsidók köreiben is mélyen elítélték: "Jaj nekünk Annás házának kígyósziszegése miatt!" – olvasható a Talmudban (Pészach 57a). János evangéliumából kiderül, hogy Annás "szürke eminenciásként" igazgatta a háttérből az eseményeket, így Jézus elítéltetését is. Nem kétséges, hogy a zsidó Főtanács (Szanhedrin) felett övé volt a tényleges hatalom. 

János evangélista – aki mellesleg a főpap jó ismerőse volt – valószínűleg személyesen is jelen lehetett Jézus első vallatásánál. Annást elsősorban Jézus tanítványai érdekelték, s csak másodsorban foglalkozott tanításával. A lincshangulatban lezajlott kihallgatás feszült légkörére jellemző, hogy egy katona (feltehetőleg a templomőrségből) arcul verte Jézust, miközben az udvaron álldogáló Pétert a szolgák majdnem "leleplezték". Annás előtt valószínűleg néhány perc alatt világossá vált, hogy Jézus esetében mind tekintélye, mind a megfélemlítés technikája csődöt mondott: a Názáretiből nem fog "beismerő vallomást" kicsikarni. Ezért aztán hivatalos útra terelte az ügyet: a bilincsbe vert Jézust átküldte vejéhez, Kajafáshoz.

2. felvonás: Kajafás palotájában

A szinoptikus evangéliumok nem említik az Annás előtti kihallgatást. Máté, Márk és Lukács szerint a Názáretit a Getsemané-kertből Kajafás házába vitték, ahová a sebtében összehívott Szanhedrin is összegyülekezett. A Kajafás házában lezajlott perben számos törvénytelenséget találunk, amely aláhúzza annak koncepciós jellegét. Először: a Szanhedrin rendes üléshelye a Templomban lévő "Faragott kő csarnokában" volt, magánházban nem ülésezhettek. Másodszor: a Szanhedrin csak nappal tarthatott összejövetelt, márpedig Jézus pere éjjel zajlott. Harmadszor: a halálos ítélet már a tárgyalás előtt kimondatott Kajafás szájából. Negyedszer: még a hamis (!) tanúk vallomása sem volt megegyező, márpedig enélkül senkit sem volt szabad elítélni. Ötödször: a zsidó jog szerint önmagára nézve terhelő vallomás alapján senkit nem lehetett halálra ítélni. Hatodszor: a főpap nem szaggathatta meg a ruháit (lásd 3Móz 21:10). Hetedszer: a vádlottat tilos volt bántalmazni. 

A mindvégig hisztérikus légkörben lezajlott látszat-perben Kajafás esküvel kényszerítette vallomásra Jézust, aki Isten Fiának vallotta magát (Mt 26:63). Ekkor a Tanács többsége Jézust halálra ítélte, majd elszabadult a pokol: "És kezdték őt némelyek köpködni, és arcát eltakarva ököllel ütötték és mondták neki: Prófétálj! A szolgák pedig arcul csapdosták őt" (Mk 14:65). Pedig nemcsak a zsidó, hanem a római jog is szigorú büntetést szabott ki minden bíróra, aki megütött vagy megveretett egy vádlottat. A vádlottak bántalmazásának tilalmára Pál is utal, amikor a Főtanács előtt e szavakat veti oda Annás főpapnak: "Meg fog verni téged az Isten, te kimeszelt fal! És még te ülsz le, hogy ítélkezz felettem a Törvény szerint, miközben törvényszegő módon azt parancsolod, hogy engem megüssenek?" (Csel 23:3) Kajafás azért rendezte e cirkuszba illő jelenetet, hogy a bíróság tagjait befolyásolja, így azok eltekintsenek a vizsgálat további folytatásától. Jézus "halált hozó vallomása" (responsio mortifera) után ugyanis még ki kellett volna vizsgálni, hogy a vádlott valóban káromlást szólt-e akkor, amikor önmagát Isten Fiának vallotta? A zsidó jog szerint ugyanis – ellentétben a rómaival – senkit sem lehetett saját vallomása alapján halálra ítélni. Nyilvánvaló, hogy egy írástudókból és főpapokból álló független testületnek – amely egyébként Jézus egész tevékenységét folyamatos megfigyelés alatt tartotta – igazolnia kellett volna Jézus állítását. 

3. felvonás: először Pilátusnál

Jézust a főpap házából másnap reggel vitték át a prétoriumba, vagyis a helytartó székhelyére. Az eredetileg Heródes által épített palota a város legmagasabb pontján emelkedett. Helyét a bizánci kor óta a legkülönbözőbb helyeken keresték, de ma már bizonyos, hogy az valamikor a mai Jaffa-kapuval szemközt, Dávid tornyával átellenben állhatott. Az evangéliumok szerint Jézus korában ezt a helyet görögül lithosztrótonnak, arámiul gabbathának nevezték. (Az előbbi kifejezés kőlapokkal borított padlót, illetve mozaikpadlót, az utóbbi talán nyílt térséget jelent.) Felmerül a kérdés: vajon a Főtanács miért adta át a római prefektusnak Jézust, és miért nem ítélkezett felette önmaga? A Szanhedrin delegátusa e szavakkal adta át a foglyot Pilátusnak: "Nekünk senkit sem szabad megölnünk" (Jn 18:31). Ezek szerint a Főtanács Jézus tárgyalásának időpontjában nem rendelkezett pallosjoggal (ius gladii). Ez teljes összhangba hozható azzal a rabbinikus hagyománnyal, amely szerint a Szanhedrint a Templom lerombolása előtt negyven évvel megfosztották a halálos ítélet kiszabásának és végrehajtásának jogától. A Talmud azt is megjegyzi, hogy a Tanács ez idő alatt nem a "Faragott kövek csarnokában" tartotta üléseit. Ez lehet talán a magyarázata annak, hogy az evangéliumok szerint Jézus ügyét nem hivatalos székhelyükön (a Templomban), hanem Kajafás házában tárgyalták.

E ponton azonban újabb probléma merült fel: hogyan ítéltethetné halálra egy "világi" hatóssággal a Szanhedrin Jézust, mikor ez ellene szóló vád nyilvánvalóan vallási jelleg?? A rómaiak ugyanis nemcsak Júdea területén, hanem még a diaszpórában is vallási autonómiát biztosítottak a zsidók számára, ami azt jelentette, hogy a judaizmus törvényeivel kapcsolatos kérdésekben római bíróságok nem ítélkezhettek. Ezért a Jézus elleni koncepciós vádakat újabb – ezúttal politikai jelleg? – rágalmakkal kellett kiegészíteni: "Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy ő a felkent király" (Lk 23:2) – továbbá: "a népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, kezdve Galileától mind idáig" (Lk 23:5). Ezek már valóban komoly vádként hangozhattak Pilátus előtt, hiszen Jézust államellenes felforgatóként mutatták be, márpedig az ilyenek egyetlen császári kormányzattól sem számíthattak kegyelemre! A Jézus ellen vádként megfogalmazott cselekményeket a római jog "felségsértésnek" (crimen laesae maiestatis) minősítette, amely a legsúlyosabb állam elleni bűntett volt, s tudjuk, hogy különösen Tiberius alatt jártak el igen szigorúan ilyen esetekben. A vád bizonyítása esetén a magas rangú római polgárokat száműzték, az alacsonyabb jogállású személyeket vadállatok elé vetették, vagy keresztre feszítették. A provinciákban élő idegenekkel (peregrini) szemben – akik közé Jézus is tartozott – az utóbbi büntetést alkalmazták. Ezért a minden bizonnyal rövid ideig tartó első kihallgatás során Pilátus kérdései elsősorban a Jézus "királyságára" vonatkozó vádakra irányultak. Jézus személyisége, magatartása, illetve a hangoztatott vádak azonban oly kevéssé győzték meg bűnösségéről, hogy kijelentette: "Semmi bűnt nem találok ebben az emberben."

4. felvonás: Heródes Antipasznál

Pilátus mindenképpen szabadulni akart a bonyolultnak és veszélyesnek látszó ügytől, amelyet akár személye ellen irányuló provokációként is értelmezhetett. Ezért aztán megörült, mikor megtudta, hogy a Názáreti Jézus galileai polgár. A római helytartó hatalmának ugyanis csak Júdea és Szamária volt alárendelve: a környező országrészek az úgynevezett "negyedes fejedelmek" (tetrarchák) uralma alá tartoztak. Pilátus részéről ez az eljárás teljesen jogszer? volt, hiszen a római büntetőjog a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti illetékesség (forum delicti) mellett ismerte és alkalmazta is a vádlott származási, illetve lakóhelye szerinti illetékesség (forum originis) elvét is. A názáreti Jézus ügyének átutalása Galilea negyedes fejedelmének illetékességi körébe tehát nem sértette a római eljárásjog szabályait.

Galileában ez idő tájt Heródes Antipasz volt hatalmon (i. e. 4–i. sz. 39), aki apjának, Nagy Heródesnek minden rossz tulajdonságát örökölte: gonosz volt, gőgös és pompakedvelő. Jézus egyszerűen "rókának" nevezte (Lk 13:32). Antipasznak a zsidó valláshoz fűződő viszonya ugyanolyan ambivalens volt, mint apjáé. Pogány városokat épített, házasságtörő viszonyban élt bátyja feleségével; de felment a jeruzsálemi ünnepekre, és pénzeire sem veretett emberi képmást. Heródiással való kapcsolata különösen felháborította a zsidókat: Keresztelő János nyilvánosan is sokat kritizálta ezért, mígnem az uralkodó Makhairosz várába záratta, majd megátalkodott élettársa kérésére lefejeztette. Antipasz mindig is szerette volna látni Jézust, mivel őt az általa kivégeztetett próféta "reinkarnációjának" tartotta (Mk 6:14-16), ám erre Jeruzsálemben, közvetlenül a Názáreti kivégeztetése előtt nyílt csak lehetősége. 

Jézust természetesen ide is elkísérték vádlói, a Szanhedrin küldöttsége. "Heródes pedig kérdezte őt sok beszéddel, de ő semmit nem felelt neki." Antipasz jelleméből következően is nyilvánvaló, hogy nem nagyon foglalkozott a "komoly" vádakkal: ő a csodatévő Jézusra volt kíváncsi; esetleg saját koncepcióját akarta igazolva látni a Keresztelő "feltámadásáról"; s mindezt szószátyár, lekezelő módon tette. Ám amikor látta, hogy próbálkozása kudarcot vall, "az ő katonáival együtt semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána fényes ruhába felöltöztette, visszaküldte Pilátushoz." Bár a rögtönzött kihallgatás a római helytartó szempontjából kudarcnak bizonyult, nem várt diplomáciai sikert hozott. Heródes Antipasz ugyanis Pilátus békülési gesztusaként értelmezte Jézus átküldését, mivel azóta, hogy a prefektus lemészároltatta néhány zarándoklatra igyekvő alattvalóját (lásd Lk 13:1), haragban voltak egymással.

5. felvonás: újra Pilátus előtt

Pilátus tehát ismét "belekerült a krédóba", most már nem bújhatott ki a per alól. A vádakat azonban továbbra sem tartotta meggyőzőnek, ezért a Főtanács küldöttsége előtt háromszor is kijelentette: Jézus szerinte ártatlan (Lk 23:4.14.22; Jn 18:38; 19:4.6). Mindenképpen el akarta kerülni az ítélkezést, amiben felesége levele is csak megerősítette (Mt 27:19). Jézust eljárási közkegyelemben (abolitio publica) akarta részesíteni. Erre a római jog értelmében valamilyen örvendetes ünnepi esemény (pl. győzelem, a császár születésnapja, császári utód születése és jelen esetben a zsidó pészach) kapcsán kerülhetett sor. A római hódítók más provinciákban is megadták a helyi lakosoknak azt a jogot, hogy kegyelmet kérjenek egy vádlott vagy elítélt személy számára a helytartótól. Egy i. sz. 85-ből származó egyiptomi papiruszon Septimius Vegetus prefektus így szólt egy Phibion nev? vádlotthoz: "Megérdemelnéd, hogy megostoroztassalak… mégis úgy döntöttem, hogy ajándékul adlak a népnek". 

Ekkor azonban Pilátust politikai zsarolásnak vetették alá. A Szanhedrin küldöttsége és az általuk felheccelt tömeg azt kiáltozta: "Ha ezt elengeded, nem vagy a császár barátja" (Jn 19:12) – amivel nem egyszerűen az amicus Caesaris kitüntető címet vitatták el Pilátustól, hanem nagyon is konkrét fenyegetést fogalmaztak meg vele szemben: "ha nem végezteted ki Jézust, magad is az ő pártján állsz". Ennek következménye a feljelentés, a büntetőper, majd a száműzetés vagy akár halál is lehetett volna Pilátus számára. A "barátság megvonása" (renuntiatio amicitiae) Augustus kora óta bevett jogi gyakorlatnak számított: aki kiesett az uralkodó kegyeiből, az komoly ítéletre számíthatott a bíróság részéről. Tiberius korában, de különösen a testőrparancsnok Seianus rémuralma alatt (kb. i. sz. 20–31) a "barátság megvonása" alapján indított perek egybemosódtak a felségárulási perekkel. Azt is tudjuk, hogy ilyen eljárásokat már bizonyos dehonesztáló megjegyzések vagy akár gúnyversek miatt is lehetett indítani. 

Mindez nyilván egy pillanat tört része alatt cikázott át Pilátus fején, s az ítélet kimondatott: Ibis in crucem! – "A keresztre mégy!" Pilátus azonban megmosta kezét, ezzel adta tudtára a véneknek, hogy nem vállalja a felelősséget Jézus haláláért (Mt 27:24). Ez a kézmosás azonban semmiképen nem jelentette azt, hogy Pilátus a történelem előtt nem vált felelőssé tettéért. Bár Jézus perének és kivégeztetésének értelmi szerzője valóban nem a római hatóság volt, az igaztalan és brutális ítélet végrehajtásának ódiuma alól a Pontius Pilátus nevével fémjelzett államhatalom sem mentesülhet! Pilátus a hatalom embereinek azon nem ritka típusát testesítette meg, aki jóllehet morálisan, sőt akár jog szerint sem ért egyet bizonyos döntésekkel, tetteit mégsem az igazság iránti elkötelezettség, hanem rosszul felfogott politikai lojalitása vagy önző magánérdekei vezérlik. 

Pilátus Jézus perében játszott szerepével kapcsolatban óhatatlanul Adolf Eichmann jut az ember eszébe, aki 1961-es jeruzsálemi perében teljes őszinteséggel bevallotta, hogy soha nem volt antiszemita. A hallgatóság hangos nevetésre fakadt e mondat hallatán, de a perről tudósító Hannah Arendt – és nyomában mások is – megjegyezték: Eichmann valószínűleg igazat mondott. Számára ugyanis az európai zsidóság teljes megsemmisítése nem morális vagy jogi kérdés, hanem egyszer? kötelességteljesítés volt. Eichmann a jeruzsálemi tárgyaláson maga is élt ezzel a hasonlattal: "E pillanatban pilátusi elégedettség szállt meg, hiszen minden bűntől mentesnek érezhettem magam" – mondta a "zsidókérdés végső megoldását" kidolgozó wannseei konferenciára (1942) utalva, ahol először tapasztalta, hogy az európai zsidóság könyörtelen fizikai megsemmisítésében nemcsak náci felettesei, hanem gyakorlatilag az egész államapparátus aktív közreműködésére számíthat.

Grüll Tibor

(A szerző történész)

 

 

Áldott húsvéti Ünnepeket !

 

Reviczky Gyula: Húsvét

Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen…
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!

 

 

2013.március 15

Az 1848/49-es eseményekről így emlékeztünk meg Martonyiban:

 

http://www.youtube.com/watch?v=iPONxgZtSw8

 

 

BOLDOG ÚJ ÉVET !

2013

 

Településünk fiataljai mint minden évben, a katolikus és református templomokban, ünnepi műsorral köszöntik a kis Jézus születését. Így történt ez 2012.december 24.én is. Az alábbi linken megtekinthető az előadás, vágatlanul !

http://www.youtube.com/watch?v=5PGvya3i3h8

 

Martonyi település képviselő testülete nevében ezzel a kis történettel kívánok Boldog Karácsonyi Ünnepeket !!!

 

SELMA LEGERLÖF: A SZENT ÉJSZAKA


Karácsony napja volt, valamennyien a templomba mentek, csak nagyanyó és én maradtunk odahaza. Azt hiszem, az egész házban egyedül voltunk. Mi azért nem mehettünk a többiekkel, mert egyikünk nagyon fiatal volt, a másikunk pedig már nagyon öreg. És mi mind a ketten olyan szomorúak voltunk, hogy nem mehettünk el a hajnali misére és nem gyönyörködhettünk a sok-sok égő gyertyában.
Amint így egyedül üldögéltünk, elkezdett nagyanya mesélni.
- Volt egyszer egy ember - mondta, - aki kiment a sötét éjszakába, hogy tüzet kölcsönözzön. Házról-házra járt és mindenhová bekopogtatott. - Jó emberek segítsetek rajtam! - mondta. - A feleségemnek gyermeke született és tüzet akarok gyújtani, hogy felmelegítsem őt meg a kisdedet.
De késő éjszaka volt és mindenki mélyen aludt. Senki sem válaszolt.
Az ember tehát csak ment, mendegélt. Végre észrevette, hogy nagy messze valami tűz világol. Abban az irányba vándorolt tovább és meglátta, hogy a tűz kint a szabadban lobog. Fehér juhnyáj pihent és aludt a tűz körül és egy öreg pásztor üldögélt ottan és őrizte a nyájat.
Mikor az ember, aki tüzet keresett, odaért a juhokhoz, meglátta, hogy három hatalmas komondor fekszik a pásztor lábánál. Mind a három fölébredt, mikor arrafelé tartott, kitátották széles szájukat, mintha ugatni akarnának, de egy hang sem hallatszott. Az ember látta, hogy a szőrük felborzolódott a hátukon, látta, hogy éles foguk fehéren villogott a tűzfényben és hogy nekirohannak. Érezte, hogy az egyik a tuba fele harap, a másik meg a keze felé; a harmadik pedig a torka felé. De mintha a foguk, amikkel harapni szerettek volna, nem engedelmeskedett volna és így az embert semmi baj nem érte.
Most az ember tovább akart menni, hogy megkapja, amire szüksége van. De a juhok olyan sűrűn feküdtek egymás hegyén-hátán, hogy nem tudott előre jutni. Ekkor egyszerűen fellépett az állatok hátára és úgy ment a tűz felé. És egy állat sem ébredt fel, de még csak meg sem mozdult.
Idáig jutott a nagyanya a mesélésben, anélkül, hogy megzavartam volna, most azonban igazán félbe kellett szakítanom. - Miért nem mozdultak meg a juhok, nagyanyám? - kérdeztem. - Azt majd meghallod nemsokára, - mondta nagyanya és tovább folytatta a történetet.
- Mikor a férfi már közel ért a tűzhöz, a pásztor feltekintett. Öreg, haragos ember volt, barátságtalan és kemény mindenkivel szemben. Mikor meglátta, hogy az idegen feléje közeledik, felkapta hosszú hegyes botját, mely mindig a kezében volt, mikor a nyájat őrizte és az idegen felé hajította.
A bot sivítva röpült a vándor felé, de mielőtt eltalálta volna, elkanyarodott tőle és búgva sivított el mellette, ki a mezőre.
Mikor nagyanya idáig jutott, ismét félbeszakítottam. - Nagyanyám, miért nem akarta a bot eltalálni azt az embert? - Nagyanya azonban nem is törődött a kérdésemmel, hanem tovább folytatta az elbeszélését.
- Most odalépett az ember a pásztorhoz és így szólt hozzá: Jó ember, segíts rajtam és adj kölcsön egy kis parazsat! A feleségemnek gyermeke született és tüzet kell raknom, hogy felmelegítsem őt meg a kisdedet.
A pásztor a legszívesebben nemet mondott volna, de azután a kutyákra gondolt, melyek nem harapták meg az idegent, meg a juhokra, melyek nem ugrottak föl és végül a botjára, mely nem akarta eltalálni, bizony megfélemedett és nem merte megtagadni tőle, amit kért.
- Végy csak, amennyi kell! - mondta az idegennek.
A tűz már éppen kialvóban volt. Nem volt ott már sem darabfa, sem gally, csak nagy halom zsarátnok, az idegennek pedig nem volt sem tűzlapátja, sem serpenyője, amiben a parazsat elvihette volna.
A pásztor jól látta ezt és azért újból biztatta: - Végy, csak amennyi tetszik! - és már előre örült annak, hogy az idegen úgy sem fog tudni tüzet vinni magával.
Az ember azonban lehajolt és puszta kezével néhány parazsat kapart elő a hamuból és azt a köpenyébe takargatta. Es a parázs sem a kezét nem égette meg, mikor hozzányalt, sem a köpenyét, amiben úgy vitte, mintha csak dió vagy alma lett volna.
Erre már harmadszor szakítottam félbe a mesét.
- Nagyanyó, miért nem akarta a parázs megégetni annak az embernek a kezét?
- Mindjárt meghallod, - mondta nagyanya és tovább folytatta a történetet.
- Midőn a pásztor, aki gonosz és haragos ember volt, mindezt látta, akkor nagyon elcsodálkozott: - Micsoda éjszaka lehet ez, hogy a kutyák nem harapnak, a juhok nem félnek, a botom nem talál, és tűz nem éget? Visszahívta az idegent és ezt kérdezte tőle: - Minő éjszaka ez? És hogy van az, hogy mindenek olyan kegyesek hozzád?
Erre az idegen így felelt: - Én nem mondhatom meg Néked, ha magad nem látod! - És azzal tovább sietett, hogy minél előbb tüzet rakhasson és felmelegítse a feleségét és a kisdedet.
A pásztor azonban úgy gondolta, hogy nem téveszti el a szem elől ezt az embert, míg meg nem tudja, hogy mit is jelentsenek mindezek. Fölszedelőzködött tehát és utána ment, míg el nem jutott oda, ahol az lakott.
Ekkor látta a pásztor, hogy az idegennek még csak kunyhója sincsen, hanem csak egy szikla-barlangban feküdt a felesége és a gyermeke és ott semmi más nem volt a hideg sivár kőfalaknál.
A pásztor úgy gondolta, hogy a szegény ártatlan csecsemő halálra fázik a barlangban és bár kemény-szívű ember volt, mégis ellágyult és segíteni akart a gyermeken. Leoldozta hát válláról a háti-zsákját és elővett belőle egy puha, fehér báránybőrt, odaadta az idegennek és azt mondta, hogy takarja be vele az alvó kisdedet.
De alig hogy megmutatta, hogy ő is tud jószívű lenni, a szemei egyszerre fölnyíltak és olyant látott, amit eddig nem láthatott és olyant hallott, amit eddig nem hallhatott.
Látta, hogy ezüstszárnyú kis angyalkák állanak sűrűn körülötte és mindegyikének hárfa van a kezében és mindegyik hangosan énekelte, hogy ma született nékünk a Megváltó, aki a világot feloldja bűneiből.
Most aztán megértette, hogy miért volt ma éjszaka minden olyan vidám és hogy miért nem akart rosszat tenni senki sem. De nemcsak a pásztor körül voltak angyalok, hanem angyalokat látott, ahová csak tekintett. Ott ültek bent a barlangban, ott ültek kint a hegyen és ott lebegtek fent az égben. Csapatostól jöttek és mentek, de mindannyiszor megálltak és megnézték egy pillanatra a kisdedet.
Oly nagy öröm, vigasság, ének és zene volt a sötét éjszakában, aminőt ő eddig soha sem látott. Úgy megörült, hogy felnyíltak szemei, térdre borult és úgy adott hálát az Istennek.
Midőn idáig jutott el nagyanya, felsóhajtott és így szólt: - És amit ez a pásztor látott, azt mi is megláthatjuk, mert az angyalok minden karácsony éjjel fent lebegnek az égben, csak észre kell vennünk őket.
Majd kezét a fejemre téve, így szólt nagyanyám: - Emlékezz erre vissza, mert ez igaz, mint ahogy én látlak téged és te látsz engem. És nem a gyertyáktól, nem a lámpáktól függ, nem a holdvilágtól, avagy a napfénytől függ, hanem az a legfontosabb, hogy olyan szemünk legyen, amely meglátja az Úr dicsőségét!

Vécsei István

polgármester

 

2012.december 6-án Szt.Miklós, segítőjével felkereste falunk jó gyermekeit és ajándékkal lepte meg őket. A látogatás részleteit itt megtekintheted.

http://www.youtube.com/watch?v=W9XtCYDlVlU

 

2012.október 23-án az 56-os forradalomra emlékeztünk a Hősök emlékművénél falunkbéli fiataljaink részvételével.

Az ünnepi műsor az alábbi linken tekinthető meg:

 

http://www.youtube.com/watch?v=yxtupY5yIFE&feature=g-upl

 

2012.október 12-én 09 - 12 óráig, véradás volt falunk kultúrotthonában ebben az évben már harmadik alkalommal. A településünk lakói közül 20 fő sikeres véradással járult hozzá a betegellátáshoz a gyógyításhoz.

Köszönjük valamennyiüknek a részvételt !

 

 

 

 

 

2012.október 6-án az Időskorúakat köszöntöttük falunk kultúrházában. Az ifjúság zenés verses irodalmi műsor keretében éltette időseinket. Áldásban Barkóczi István káplán részesítette a jelenlévőket. Az edelényi Császtapusztai néptánc együttes fantasztikus előadásával ropta a táncot nem kis elismerés mellett. Peller Anna világhírű énekes pedig ének tudásával és műsorával gondoskodott a vidámságról

Időskorú lakosainkat szerény ajandékkal és ebéddel leptük meg.

Az eseményről készült összefoglaló itt tekinthető meg :

http://www.youtube.com/watch?v=PjznrSoSx1E&feature=g-upl

 

2012.szeptember 12-én a Budapesti Szikla templomban jártunk. Mint ismeretes Martonyi község tagja a Pálosok Baráti körének. Felkérés érkezett Bátor Botond Pálos Rend Tartományfőnökétől, hogy mutassuk be Martonyi települést ahol egy Pálos templom és kolostor található. Erre az alkalomra készítettünk egy köszöntőt, melyet majd az alábbiakban olvashatnak. Valamint egy képes bemutatót melyet a templomban mutattunk be.A bemutatóra 8 főből álló küldöttség indult Martonyiból. Osztatlan sikert arattunk és mindenki nagy elismeréssel fogadta a látottakat.

Ugyancsak ilyen meghívásnak tettünk eleget Pécs városában 2012.szeptember 14-én ahol a Pálosok templomában járt küldöttségünk. Az elismerés és a siker kis falunkról itt is osztatlan volt.

Tisztelt Tartományfőnök Úr! Szeretett keresztény testvéreink!

Örömmel fogadtuk a felkérést még a kora tavasszal, hogy itt a Budapesti Szikla templomban mutassuk be Martonyi települést melynek határában egy középkori pálos kolostor romja található. A Háromhegyi monostor és templom. Ez egy lehetőség a kis falunk számára, hogy az ország fővárosában az itt megjelentek tudomást szerezzenek rólunk, betekintést nyerjenek a környezetünkbe, a mindennapi életünkbe. Amikor megkérdeztem, hogy a bemutató mennyi ideig tartson és azt mondták az illetékesek, hogy legalább 15-20 percig. Eszembe jutott Petőfi Sándor Füstbe ment terv című verse. Aki ugye azt mondja egyik sorában „egész úton hazafelé azon gondolkodám miként fogom szólítani rég nem látott anyám” Én meg azon, mit is fogok én itt előadni ennyi időn keresztül, ami Önöket is érdekli. Mit tud a mi kis falunk érdekeset mutatni Önöknek Budapest után, amely Európa egyik legszebb fővárosa. Aztán amikor elkezdtem az anyagot gyűjteni, Petőfi még mindig velem volt és „jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat” és igazából nem tudtam a sok gondolatot miként mutassam be.. Minél jobban belelendültem annál jobban vissza kellett fognom magamat, hogy megpróbáljam a részletektől megkímélni Önöket. De számunkra ott, vidéken, minden részlet fontos, minden a szívünkben él.

Nem titkolt szándékom, hogy nem csak be akarom mutatni Martonyi települést Önöknek, hanem szeretném felkelteni az érdeklődésüket oly mértékben, hogy ellenállhatatlan vágyat érezzenek arra, ezt az életben is látni kell. És amint idejük engedi, igyekeznek felkeresni falunkat és természetesen a Pálos szerzetesek középkori lakhelyét.

Nem fogják megbánni! Ott minden kő egy múltat jelent és minden kőnek van múltja. Amikor ott vagyok és végig nézek, a falakon az jut eszembe, hogy e kövek mindegyikét egy ember valamikor a múltban megfogta és odahelyezte ahol annak lennie kellet. Erő, akarat, kitartás és hit emelte a falakat. Ezek a kövek, ott „élték” havas, napos, ködös, esős napjaikat és mennyi mindent tudnának mesélni nekünk a régmúlt időkről, emberekről. A pálosok békés életéről, szeretetükről önfeláldozó mindennapjaikról. Azokról az emberekről, akik regulájuk szellemiségével bejárták közép-Európa tájait és népeik között hirdették terjesztették azt. Sajnos a kövek nem tudnak beszélni.

De tudunk mi, a mi kis küldöttségünk, amely a faluból a Borsod megyei Martonyiból érkezett, hogy elmondjuk Önöknek, igyekszünk a pálosok szellemiségének megfelelni, hoztuk hitünket, reményeinket az otthon maradtak nevében is. És hogy távozásunk ne legyen csak múló emlék, hoztunk magunkkal Martonyiban sült pogácsát és a környékünkön érlelt bort. És hoztunk még követ is, amely valamikor a Háromhegyi monostor és templom egyik fontos eleme volt, és büszkén tartotta sokadmagával annak tetejét és töltötte ki falait. Sajnos most a kolostor mellett várja haszontalanul jobb sorsra érdemes társaival együtt, hogy visszakerüljenek régi méltó helyükre. Ez az egy kő legyen a többinek a követe és jusson róla eszébe Önöknek Vass Albert egyik legszebb… Az üzenet haza című versének a sorai. Ebben a néhány sorban a csillagok akár a pálos szerzetesek is lehetnek.

„Valahol fönt a magos ég alatt

Mozdulnak már lassan a csillagok

s a víz szalad és csak a kő marad,

a kő marad.”

Kérem Tartományfőnök Urat, hogy őrizzék ezt a „kis” öklömnyi követ érdemeinek megfelelően, és ha Jó Isten is úgy akarja jusson vissza Martonyiba, ha már az újjáépítéshez csak Ő hiányzik!

Hiszen egy a célunk:

„Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk

és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:

a víz szalad, de a kő marad,

a kő marad.”

A Budapesti Szikla templom küldöttei

 

A Pécsi Pálos templom küldöttei

A képes bemutató itt tekinthető meg !

http://www.youtube.com/watch?v=wzWi44aQy4Q&feature=youtu.be

 

 

Július 16-án, vagy az azt követő vasárnapon tartják a Kármelhegyi Boldogasszony búcsút minden évben Martonyiban. Így volt ez most is 2012.július 22-én. Pillanatképek láthatóak az alábbi linkeken !

Itt és Itt !

 

Véradás volt Martonyiban !

 

Településünkön a terveknek megfelelően 2012.július 13-án véradásra került sor. Véradásra 31 fő jelentkezett és 24 személytől sikeresen le tudták venni a vért amellyel segíteni tudtunk a rászoruló betegeken ! Köszönet minden résztvevőnek !

 

2012.június 3-án az igazságtalan Trianonra és Martonyi település hőseire emlékeztünk. Ajánljuk azoknak akik nem vettek részt rendezvényünkön, melyet településünk lakóinak részvételével rendeztünk. A készített video itt tekinthető meg. A video összeállítás végén technikai hiba miatt pár másodpercig nincs kép !

 

2012.május 26-án "Lépéssorozat az egészségesebb életért" rendezvény volt falunkban. A nap folyamán gyalogos túra indúlt a Pálos kolostorhoz, ahol szentmisét tartott a római katolikus egyház papja. Ingyenes vérnyomás, vércukor mérés volt és egyéb egészségügyi tanácsok hangzottak el az érdeklődőknek. Sportrendezvények keretén belűl ifjúsági labdarúgó mérkőzés helyszíne volt a Völgy úti "stadion". Lehetőség volt csocsó, lengőteke játékra, kosrárlabda dobó versenyre, súlyemelésre, gyermekeknek ingyenes trambulin játékra, kézműves foglalkozásra.

A rendezvénybe bekapcsolódott a "Nem adom fel " Alapítvány melynek tagjai zenés műsorokkal színesítették a programot. A szervezésüknek köszönhetően egy tál fínom gulyásleves is került mindenki asztalára. A Martonyi cigány lakosok egy része felejthetetlen műsorral kedveskedett a résztvevőknek. Itt egy részlet megtetinthető az előadásukból. Fellépett még az Edelényi Császtapusztai néptáncegyüttes. Egy könnyed és vidám nappal lett gazdagabb településünk minden lakója aki részt vett / több százan / a rendezvényen.

 

 

ÜNNEPI KÖSZÖNTŐ !

Tavasz van, gyönyörű, eljött hozzánk ismét,
Az Áldott és Szent, csodaváró Húsvét.
Ébrednek a fák, virágok nyílnak,
Örök titkaként, a zárt sziklasírnak.

Ott, ahol várta Máriát, titokzatos Angyal,
Ott ahol a Tavasz, leszámolt a Faggyal.
Ott támadott fel újra az Élet,
Bizonyságul, Ne félj! Nem hal meg a Lélek.

Ha szétnézel, látod, a sok szép virágot,
A sugárzó Napot, keltsd fel a Világot!
Töltekezz be Fénnyel,
Húsvétban ébredő, Hittel, és Reménnyel.

Ne félj a Téltől!
Ha sorsod hányatott.
Érted halt meg Jézus,
Érted feltámadott.

 

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk minden falunkbélinek és honlapunkra látogatónak !


A korábban meghirdetett véradáson településünk 26 lakója jelent meg és sikeresen 24 fő tudott vérével hozzájárulni a betegek gyógyulásához. Köszönet valamennyi résztvevőnek !

Keresztúti ájtatosságon vett részt Martonyi település néhány lakosa az edelényi Császta szőlőhegyi kálvária kegyhelyen, 2012.március 31-én. A vallási ájtatosságon való részvételt az önkormányzatunk szervezte és biztosította az utazást. Erről egy slide show felvétel készült, mellyel kívánunk minden kedves lakónknak és honlapunkra látógatónak Kellemes Húsvéti ünnepeket !

A slide show megtekinthető itt vagy itt!

 

2012.március 15-én 14 órakor fiataljaink szereplésével ünnepi megemlékezés volt az 1848/49 szabadságharc és forradalom 164.évfordulója alkalmából. Az ünnepi résztvevők mintegy 130-an voltak, ami a szervezőket igen nagy örömmel töltötte el! Az ünnepi megemlékezésről készült video felvétel az alábbi linken érhető el !http://www.youtube.com/watch?v=lqMxeT0RBHA&feature=youtu.be

 

2012.március 3-án a meghirdetett borverseny lebonyolításra került. A versenyre 19 bort neveztek a gazdák. A Bíráló Bizottság Elnöke Virág Tamás az Edelényi Hegyek Közösségének Elnöke többszörös aranyérmes bortermelő, tagjai Tóbiás László többszörös aranyérmes bortermelő, Varga Barnabás Martonyi település szülöttje, voltak. A versenyen a helyi borok közül két arany, kilenc ezüst, öt bronzérem született. A máshol termelt szőlők versenyében egy nagy arany elismerésű bor került bemutatásra. Az eredményhírdetést követően cigányzene és nóta mellett kóstolták egymás borait a gazdák.

Az eseményről videofelvétel is készült, melyet megtekinthetnek :http://www.youtube.com/watch?v=YycrYY2HtU8&feature=youtu.be

 

 

Boldog Új Évet hozzon 2012 !!!

Népének AZ ESZTENDŐ FORDULÓJÁN

Az esztendő fordulóján

Összegyűltünk mind ez órán,

Oltárodnál leborulunk hálaadásra,

Mindentudó színed előtt számadásra.

 

A múló év minden napja

Kegyelmedet megmutatja.

Testi-lelki bajainkban gyógyítottál,

Haláltestvér karjaitól megtartottál.

 

A mezőket te ruházod,

Ég madarát te táplálod,

Nem engedtél elpusztulni árván minket,

És megadtad mindennapi kenyerünket.

 

Könnyeinket szárítgattad,

Homlokunkat simogattad,

Ha tévedtünk, a jó útra rátereltél,

Ha elestünk, irgalmasan fölemeltél.

 

Hálásan hát megfogadjuk,

Törvényedet el nem hagyjuk,

Újesztendő minden napján légy mellettünk,

Hogy a bűnnek szeplője se érje lelkünk.

 

S ha majd eljön a végóra,

Ajkunk nyílik búcsúszóra,

Hozzád vigye lelkünket az őrzőangyal,

Hol nincsen nap, nincsen éj, csak örök hajnal.

line

A kis Jézus születését  köszöntötték falunk fiataljai a katolikus és a református templomban.

A műsorról készített videó összeállítás megtekinthető  ITT.

line

Településünk minden kedves lakójának és a honlapunkra látogatóknak, Békés, szeretetteljes örömteli karácsonyi ünnepeket kívánunk !

Szeretnék ma...

Szeretnék ma csendes békét adni,

hogy igaz úton lépjetek,

Szeretnék ma veletek haladni,

hogy hittel célba érjetek!

Szeretnék ma tiszta szívet adni,

hogy megbocsásson lelketek.

Mennyei hangon dalra fakadni,

hogy békességre leljetek!

Hogy ne legyen éhség és szegénység,

s ártatlanok ne féljenek,

Szűnjön fájdalom, múljon betegség,

s árvák családban éljenek!

Hogy aki ma magányos, ne sírjon,

lásson kiutat, égi fényt,

Hogy higgyen, küzdjön, s mindent kibírjon

adjon neki örök reményt!

Hogy ne fogjon fegyvert ma gonoszság,

öleljetek, szeressetek!

Örüljetek, mert győz az igazság,

s követ másra ne vessetek!

Szeretnék ma szeretetet adni,

hogy aki él csak jót tegyen,

Szeretném ma szívem odaadni,

hogy mindig Karácsony legyen!

Mezei Marianna

line

Télapó

A Télapó már elérte a falunk jó gyermekeit. 2011. december 3-án megérkezett Martonyiba. Egy kis  video összeállítással pillanthatunk be a tevékenységében a teljesség igénye nélkül.

http://www.youtube.com/watch?v=FgbJMsVSN2g  

line

Véradás

2011. november 25-én a terveknek megfelelően véradás volt a településünk
kultúrotthonában. 34 jelentkezőből 27 fő sikeresen adott vért, mellyel  segítették a betegellátást.

Köszönet nekik, hiszen ezzel a cselekedetükkel Martonyi  jó hírnevéhez is hozzájárultak !

line

Jézus szívem átadom, Jézus hozzád tartozom... videó összeállítás látható az alábbi linken mely az elmúlt Mindenszentek és Halottak napjához kapcsolódik.

http://www.youtube.com/watch?v=NQkC7s2VW2U

line

Mindenszentek és Halottak napja, ünnepe 2011 Martonyi

Béke lengjen sírhantjuk felett

Csukás István:

Istenke, vedd térdedre édesanyámat!

Koszorúk, még csak a virágboltok előtt, kiköltözött a kegyelet az utcára, kerülgetjük óvatosan, futó pillantást vetünk rájuk, még korán van, majd holnap megvesszük, majd holnap útra kelünk s meglátogatjuk a temetőket. Az egész ország útra kel csendesen, mindenkinek van halottja, elindulunk gyalog, autóval, vonattal, megy, vonul a néma menet, vándorolnak az élők, mert mindenki elköltözött ide-oda, csak a temetők maradtak egy helyben, immár örökre. Nincsen csendesebb ünnep, mert ünnep a halottak napja, szívünkben áhítat és emlékezés, talán félelem is, ezen a napon az is féli az Istent, aki máskor nem hisz benne. Mert minden tudásunk, minden gőgünk és minden hiúságunk véget ér a temető kapujában. Alázatos szívvel keressük a vigasztalódást, a megnyugvást, és milyen hihetetlen: azoktól várjuk, akik már nincsenek. Mit tudhatnak ők, milyen titkokat, amelyeket mi, élők sohasem tudhatunk meg, csak a minden ember útjának a végét látjuk, a saját utunk végét. Mégis mindig ellátogatunk, és megnyugvást keresünk, némán faggatva a sírokat. A bizonyosság is megnyugvás, mivel ezt az egyetlen dolgot tudjuk bizonyosan.

Nincs nagyobb hatalom, és nincs nagyobb parancs. Nem lehet megparancsolni, és nem lehet megtiltani ezt az ünnepet, nem volt még olyan eszement hatalom, amelynek sikerült volna! Nincs szükség semmi hírverésre, propagandára, meggyőzésre, ezt minden ember egyformán tudja, akármilyen furcsán hangzik,   ez a legnagyobb erő, eszme a világon, amely összefog minket. Mert csak az ember tudja, hogy meghal, a többi élet elpusztul jeltelenül. Sírkövet is állítunk, megerősítve az elválaszthatatlan kapcsolatot élők és holtak között, megjelölve, megőrizve őket a mi világunkban.

De a szívünk az igazi sírgödör! Ott őrizzük a halottakat, s amíg mi élünk, ők is élnek. Ezzel a fájdalmas, de nagyszerű ragaszkodással is az életre szavazunk, az egyetlen életre, amelynek ugyan nem értjük az elejét és a végét. S ez a mi szabadságunk is, két kemény elrendelés között élünk: nem tehetünk róla, hogy megszülettünk, s nem tehetünk róla, hogy meghalunk, de ami köztük van, arról tehetünk! Az a miénk, a forró jelen, a szívünkkel zakatoló idő, a szemünkből sugárzó ég.

Koszorút kötök én is halottak napján szavakból, s a másik koszorú mellé helyezem annak a sírjára, akinek köszönhetem a létezésemet, és akit majd követek, ha eljön az idő, s így fohászkodom:

Istenke, vedd térdedre édesanyámat,

ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt,

ki adtál életet, adj neki most álmot,

és mivel ígértél, szavadat kell állnod,

mert ő mindig hitt és sose kételkedett,

szájára suttogva vette a nevedet.

Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen,

s szemem gyöngye hogy a semmibe tekintsen,

hová a fény is csak úgy jár, hogy megtörve:

helyettem nézzél be a mély sírgödörbe,

próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb!

Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod,

amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel,

csak csont, csak por, ami volt valamikor ember,

mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány,

magadat operálod e földalatti ambulancián.

Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod

a semmiből a semmibe a létező világot,

anyát és gyereket, az élőt s a holtat,

s mert Te teremtetted, nem is káromolhat,

csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét,

nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét;

én sem káromollak, hallgasd meg imámat:Istenke,

vedd térdedre édesanyámat!

http://www.youtube.com/watch?v=UFMGHMTzdvY

line

Az 1956-os forradalomra emlékeztünk !

Ünnepi megemlékezést tartottunk a helyi fiatalok szereplésével     Martonyiban, a forradalom 55.évfordulójának tiszteletére.

Az ünnepi műsorról készült video összeállítást az alábbi linken nézheti meg!

http://www.youtube.com/watch?v=c72_nrkbB9k

line

Idősek napja volt Martonyiban

 

Az elképzeléseknek megfelelően, 2011.október 8-án köszöntöttük településünk időskorú lakóit. A polgármester köszöntője után, a helyi fiatalok színvonalas műsort adtak elő, ahol a versek és köszöntők mellett több ének is elhangzott. A református, a római katolikus és görög katolikus egyházfők mondtak áldást és imádságot. Apró ajándékkal kedveskedett az önkormányzat a résztvevőknek. Külön köszöntést kapott a  legidősebb nő Szakal Jánosné 95 éves,és Petránszki Zoltán 85 éves férfi. Köszöntést kapott még a Balogh házaspár akik 60 éve házasok.

A délután folyamán a Miskolci Nemzeti Színház művészei léptek fel operett dalokkal, amellyel igen nagy sikert arattak.

A vendéglátás sem maradt el, mely feladatot a képviselőtestület tagjai és a hivatalunk dolgozói láttak el. Két szakképzett szakácsunk ízletes babgulyást készített, minden résztvevő örömére.

A délután eseményeit az alábbi linkre kattintva tekinthetik meg:

http://www.youtube.com/watch?v=d6r32MSsRD4

line

Szüreti Bál Martonyiban.

 A Martonyi Fejlődéséért Alapítvány megtartotta a beígért Szüreti bál rendezvényét. A közel száz résztvevő ismét felejthetetlen estének volt részese. A rendezvény este 20 órakor kezdődött  és hajnali 5-kor ért véget., azzal, hogy mindenki azt kérte, a lehető legrövidebb időn belül hasonló táncmulatság kerüljön megrendezésre.

Gratulálunk az alapítvány vezetőségének és köszönet a rendezvény támogatóinak !

Fortuna Kocsma - Papp János, Martonyi

Roland Autó Kft. , Edelény

Szegő Józsefné, Martony

Szendrő és Vidéke, ÁFÉSZ

Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet

Tavirózsa Virág-Ajándék, Szendrő

Temesvári Virág, Szendrő

Verzió 2001. Kft – Mezőgazdasági-Festékbolt, Szendrő

line

15 perces utazás Martonyiban!

http://www.youtube.com/watch?v=95d-JbWkBCw&feature=autoshare

line

Támogatás!

Falunk iskolásait füzetekkel, íróeszközökkel, ruhaneműkkel támogatta a Budapesti Könnycsepp Nélkül Alapítvány. A támogatás postán érkezett, melyet az iskolakezdés előtti napon a tanulók meg is kaptak. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani az alapítvány valamennyi munkatársának  és kívánunk nekik erőt, egészséget a további munkájukhoz!

line

 Kirándulás Zakopane és környékén

Településünk lakóinak egy része augusztus 12 - 14-ig Lengyelország néhány nevezetességével ismerkedett. Elindulást követően a szomszédos Szlovákiában a Dobsinai jégbarlang belsejét tekintették, meg, majd a Dedinky tó partján töltöttek néhány percet.

A Zakopane Gubalowka hegyén volt a szálláshely és a gyönyörű kilátás a Tátra kimagasló csúcsaira.

Krakkó nevezettességei a Wawel királyi palota és környéke lenyűgözte a résztvevőket. Báthory István sírjánál a waweli székesegyház kriptájában elénekelték a magyar himnuszt

 

Krakkó főtere és templomainak látványa és a város tisztasága sokáig emlékezetessé teszi a kirándulást. A hejnal dallama örökké visszhangzik majd a fülekben.

Történelmi helyen Auschwitz és a Birkenau haláltáborokban tették még emlékezetesebbé a kirándulást. A sok kínt, bánatot megélt és tragikus halált halt emberek szenvedéseinek helyszínén csendben és megdöbbenve szembesültek a történelmi valósággal.

Az utolsó napon Zakopane piacán ámulhattak és vásárolhattak ajándéktárgyakat majd a lanovkát tették próbára amely felvitte az utasokat a Gubalowka tetejére egy hideg italra, és a  kitűnő hangulatú környezetbe.

Hazafelé a szlovákiai Magas-Tátra Csorba tava volt a végcél.

Reméljük sokáig lesz emlékezetes a kirándulás, melyet a Martonyi Fejlődéséért Alapítvány szervezett.

A 2011.július 16-ára hirdetett "Véradás Martonyiban" eseményre 34 fő jelentkezett. 22 személytől sikerült vért venni, ami a vérállomás dolgozói szerint nagyon jó eredménynek számít.
Nagy köszönet a résztvevőknek Martonyi település valamennyi lakója nevében.

2011 június 4-én ünnepi megemlékezést tartottunk településünk hősi emlékművénél. A résztvevők szerint nagyon színvonalas, hangulatában méltó irodalmi műsort láthattak.
Aki nem tudott részt venni az ünnepi műsoron, az, az ott készített videót az alábbi linkre kattintva megtekintheti:

http://www.youtube.com/watch?v=13gT8JpJ1Y8      /HD minőség/
http://www.youtube.com/watch?v=R4jnj3wr2gw

line

Anyák napja eredete és időpontja  


Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.

Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.

Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.

1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségivé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

Az alábbi verssel kívánunk minden édesanyának, nagymamának, hosszú boldog éveket gyermekeik, unokáik szeretetétől körülvéve.

Weöres Sándor: Buba éneke

Ó ha cinke volnék,
Útra kelnék,
Hömpölygő sugárban
Énekelnék-
Minden este
Morzsára, búzára
Visszaszállnék
Anyám ablakára.

Ó ha szellő volnék,
Mindig fújnék,
Minden bő kabátba
Belebújnék -
Nyári éjen,
Fehér holdsütésben
Elcsitulnék
Jó anyám ölében.

Ó  ha csillag volnék
Kerek égen,
Csorogna a földre
Sárga fényem-
Jaj, de onnan
Vissza sose járnék,
Anyám nélkül
Mindig sírdogálnék

És egy vers azokhoz az édesanyákhoz akik már nem élnek, nem láthatják gyermekeiket unokáikat!

Virágok közt

Anyák napja ünnepén már nem köszönthetlek,
Nincs rá mód megmondani, mennyire szeretlek.
Bennem élő régi film - őrzöm a lelkemben, -
Pereg, s máris ott vagyok virágoskertedben.
Újra látom meseszép tengernyi virágát,
Velük együtt neveltél, mint emberpalántát.
Minden évszak virága otthonra lelt Nálad,
Készítettél számára puha virágágyat.
Tavaszhírnök hóvirág új tavaszt kiáltott,
A zöld páfrány tövében ibolya virágzott.
Babarózsa varázsolt rózsaszín világot,
Aranyeső hullajtott virágeső záport.
Jácint, nárcisz üdített csábos illatával,
Szellő pajkosan játszott a labdarózsával.
Nefelejcs virágözön tükre fenn az égen,
Piros, sárga tulipán hajlongott serényen.
Lila, fehér orgonák májust köszöntöttek,
Édesanyám csokrába ünnepelni jöttek.
Jázminbokor illata messze szállt a széllel,
Gyöngyvirágot bújtatott mélyen az ölében.
Ház előtt a viola sűrű sorban állott,
Ontotta a mézédes krémszínű virágot.
Pünkösd napján tündökölt a pünkösdi rózsa,
Bólogató nagy feje rádőlt a karóra.
Rózsabimbó kifeslett a szép rózsafából,
Bokorrózsa elalélt finom illatától.
Óh, mennyei liliom, hófehér virágod
Büszkén állt, és hirdetett szűzi tisztaságot.
Járda mellett tűzpiros Salvia sor nyílott,
Napsütötte kelyhébe méhecskéket hívott.
Kivont karddal díszelgő színes kardvirágok
Szőnyegeként virultak a kukacvirágok.
Csillagvirág átölelt kerekes kútkávát,
Az estike őrizte a tündérkert álmát.
Piros muskátli szirma tortám díszítette,
Őszirózsa színpompa már az őszt jelezte.
Aranyszirmú krizantém sátort vert a kertben,
Emlékezni vágyott ki a temetőkertbe.
December volt, s pincében virultak a kálák,
Egész évi munkádat télen is hálálták.
A sor végén állok én, megtört virágszálad,
Kibe virág szereteted régen beplántáltad.
Ez a sok árva virág vágyik mind utánad,
Anyák napján ott lesznek a sírodon, Nálad.

Juhászné Bérces Anikó


Bíró András: Ez a húsvét
/részlet/

"Ez a húsvét olyan ünnep,
Bocsánata van a bűnnek
Fönt a hegyen az a Kereszt
Új élet útjára ereszt.
 
A tél szennyét mind lemosva
Készülődünk a holnapra,
A pünkösdre, szép pünkösdre,
Lángos csodák jövésére.

Szirmos jövőnk féltve, óva  
Készülődünk még nagyobbra,
El nem érhető csodára:
Örökös harmóniára."

Áldott és örömteli Húsvéti napokat kívánok képviselőtestületünk nevében :
Vécsei István polgármester

line

Segélycsomag Martonyiaknak Budapestről

Budapest I.kerületi Brunszvik Teréz Óvoda Szülői Munkaközösség Elnöke Erdélyi Mónika és Galántai Katalin Óvoda Vezető felhívással fordult az óvodai gyermekek szüleihez, hogy az országban lévő éhező gyermekeknek nyújtsanak segítséget gyűjtéssel. A felhívásban élelmiszerek, tisztálkodó szerek és ruha, valamint gyermekjátékok felajánlását kérték.      

"Tégy meg minden jót, ami tőled telik
Amilyen eszközzel csak tudod,
Amilyen módon csak tudod
Ahol csak tudod,
Akivel csak tudod,
Ameddig csak tudod."

A felhívás következtében rengeteg adomány érkezett, melyet 2011.április 20 személyesen adtak át a két martonyi-i család részére. A családokban 6 illetve négy kiskorú gyermek nevelkedik.



Ezt követően Vécsei István a település polgármestere az adományozóknak megköszönte a támogatást majd megismertette velük Martonyi település látnivalóit és nevezetességét a Pálos kolostorromot.

line

Minden gyerek lakjon jól alapítvány munkatársai jártak Martonyiban is.

A mai nap 2011.április 14-én 19 óra 30 perckor önkéntesek hozták meg a vetőmagokat 32 család részére, hogy a jövőbeli élelmiszer ellátottságukon segítsenek. Az önkormányzat 200 m2 előre elkészített földdarabot biztosít azoknak a családoknak akik nem rendelkeznek erre alkalmas területtel.
A vetőburgonya két héten belül, a napos csibe és kacsa 1 hónapon belül érkezik.

line

Véradás volt községünkben

Aki vért ad, életet ad. Aki vért ad, kiemelkedik embertársai közül. A véradás tegnap is, ma is és holnap is, egy olyan        szép, humánus, önzetlen és nemes cselekedet, ami a legnagyobb erkölcsi megbecsülést érdemli meg.

2011. április 8-án községünkben immár negyedik alkalommal volt véradás, ez alkalommal 32 fő jelent meg és 21 főtől sikeresen le is vették a vért.

A véradás azon túl, hogy önzetlen adomány a véradó részéről, bizonyítottan előnyére is válik a véradónak. Sokan elmondják, hogy véradás után javul a közérzetük. A véradást követően "hígabbá" válik, gyorsabban áramlik a vér,         ezáltal csökken az infarktus és a trombózis kialakulásának veszélye.
Az alábbi verssel mondunk köszönetet a részvevőknek.

"…ÉS MÉGIS… én láttam a tiszta arcokat,
Az önmagukból adakozókat, sokat,
A jótékonykodást nem csak hangoztatókat,
És nem csak a perselypénzzel ájtatoskodókat.
ÉS MÉGIS… én láttam az élettől megfáradtakat,
A véradáskor sápadtan is fénylő arcokat,
Az adakozástól könnyebbült lelkeket,
A másokra is gondolni tudó jó embereket!
Nem sok van, mi több mint ez a négy deci emberség,
A véradóinktól kapott utolsó reménység.
Így nekik szól e dadogó „költemény”
Nekik mond köszönetet a „közvélemény”.
Őket ünnepeljük most, ha nem is síppal és zenével.
ÁLDJA ISTEN ŐKET MIND A KÉT KEZÉVEL!”

/Nagy Sándor Lászlóné/

line

Körzeti megbízotti iroda Martonyiban is!

A közelmúltban kilenc körzeti megbízotti iroda átadására került sor az Edelényi Rendőrkapitányság illetékességi területén.   A lakosság biztonságérzetét, a települések közrendjét javító célú intézkedések Martonyi község polgármesterét is arra sarkallták, hogy a településükön szolgálatot teljesítő körzeti megbízott irodát kapjon.

Vécsei István polgármester úr együttműködési megállapodás alapján a helyi kultúrotthonban alakított ki helyiséget a körzeti megbízott részére fogadóórák megtartására és a szükséges szolgálati tevékenységek elvégzésére.
A felújított épületben egy berendezett iroda várja az ügyfeleket, amelynek üzemeltetési költségeit az önkormányzat vállalta.

A településen működő Martonyi Polgárőr Egyesülettel való kapcsolattartás, a közös szolgálat ellátás is hatékonyabbá    válik a beruházás által.
Az újonnan kialakított irodát dr. Antal István r. alezredes kapitányságvezető és Bakó József r. alezredes a Szendrői Rendőrőrs parancsnoka vették át Vécsei István polgármester úrtól.

line

Batyus bál 2011.április 2.

A Martonyi Fejlődéséért Alapítvány szervezésében megtartott „Batyus bál” kitűnő hangulatban múlt el, szerencsére igen nagy érdeklődés mellett. A bál az alapítvány Elnökének Kovács Judit és a két kuratóriumi tag Vécsei Réka és       Pálinkás Zsolt köszöntőjével vette kezdetét. Ezt követően a helyi fiatalok nyitótáncában gyönyörködhettek a résztvevők melyet Drencsán Dorottya és Kondi István koreografált.

A táncos mulatság a hajnali órákig tartott. Tombolahúzás is volt, ahol a nyeremények nagy része vállalkozások felajánlásából eredt.

Nem mellékes az sem, hogy az Alapítvány szép nyereséget tudhat magának a belépő - és támogatói jegyekből.

Valamennyi részvevő nevében köszönjük a szervezőknek az odaadó munkát, és azt, hogy ilyen  rendezvénnyel öregbítették településünk Martonyi jó hírnevét!
A táncestről készített video - összeállítás az alábbi linken tekinthető meg!

http://www.youtube.com/korcos#p/a/u/0/rlY7gtpUgiQ

line

Ünnepség volt településünkön 2011. március 13-án



Martonyiban szép számú jelenlévővel zajlott a márciusi emlékünnepség, melyet a helyi fiatalok szerveztek. Ünnepi beszédet Vécsei István polgármester mondott, de Szabó Krisztina tolmácsolásában Tarlós István Budapest főpolgármestere üzenete is elhangzott, aki elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak, hogy részt vegyen az ünnepségen.

A műsor alatt, szebbnél szebb versek és dalok hangzottak el valamint, a Szendrői Alapfokú Művészeti és Zeneiskola tagjai tánccal gazdagították a nagyon szép megemlékezést.

Az ünnepségről készült filmfelvétel - amely a nagy szél miatt nem tökéletes- megnézhető az alábbi linken.

http://www.metacafe.com/watch/6116029/marcius_1515/

line

Jelmezbál

A Martonyi Fejlődéséért Alapítvány szervezésében 2011.március 5-én jelmezbál volt falunk gyermekei részére. Nagyon sok szép jelmezt láthattak a jelenlévők, melyet a szervezők ajándéktárgyakkal jutalmaztak. Az est folyamán zene, tánc és tombola színesítette a rendezvényt.

A szereplőkről készült foto itt !

line

Ezzel a verssel kívánok településünk minden lakójának és hozzátartózóiknak, valamint honlapunkra látogató vendégeinknek békés boldog új esztendőt !
/ Vécsei István polgármester

Újévi köszöntő

Az idő dajkája ma éjjel egyik kezével újévet ringat
Miközben a másikban bús ravatalon óévet takargat.
Virrasszuk ugyan a régit, de inkább az újat köszöntjük,
S a telt élmény-poharat ma éjfélkor mind kiöntjuk.
Újesztendő, állj elébünk, hadd lássunk a velődig ma éjjel!
Lám veled is vénebb lett minden létező egy évvel.
Újesztendő, áldott hajnala újabb vágynak, tettnek.
Termő méhe légy emberséges tiszta becsületnek!
Újesztendő, előlegezz feleletet sok-sok kérdő szóra,
Lám sír a harang már s minden házban búcsút ver az óra.
Újesztendő, hozz békét, jót, boldogat, termőt,
Oszlass el egünkről minden vészt; poklot rejtő felhőt.
Üsd ki a fegyvert merénylők markából bátran.
Hűtsd le forró fejét, ki őrjöng betegen, megszálltán.
Ne hallgasd meg imáját annak, ki vérért könyörög,
Holttestének se adjon nyugalmat temetőben a rög.
Keserű legyen falatja annak, ki másnak halált készít,
S ki bút kovácsol, add ki abból először neki a részit.
Újesztendő, harsonázz riadót számára annak, kiben kihűlt a vágy.
Állítsd talpra a beteget, kinek jussa a gyógyszer és az ágy.
Könnypatak árkát tömd be mosollyal, ó minden arcon,
Ne lelje gyönyörét ember, kínon, börtönön, harcon.
Összekuszált fonalát létünknek bogozd ki, ó kérünk
S tüzelj, késztess, bátoríts, hogy semmitől meg ne riadjon a vérünk.
Gályatesteden új erő új vitorlát feszítsen
S minden tiszta álmot boldog part felé repítsen.
Hol nem hóhéra már többé ember az embernek,
Jóért nem sújt a vas s bűnért nem fizetnek.
Üdvözlégy új év, minek kereszteljünk, mondd, ó mondd tégedet?
Légy a béke éve! E szent szóval csókoljuk minden léptedet.
Megoldatlanságok kiáltanak feléd, ím, mint éhes gyermekszájak,
Légy kulcs, mely kinyit minden beszakadt nagy kérdés-zárat.
Teremtő nagy tervek intenek feléd fehér zsebkendővel,
Hogy révbe jussanak, áldj meg ésszel, nagy erővel.
Kevés legyen a könny s csilingeljen sok gyermek-nevetés,
Magva szakadjon ősi búsulásnak s tűnjön rút szenvedés.
Vénhedett vénül, ne nyögjön erőtlen, ziháló kebel,
Mikor a légben a március tavaszillatot kever.
Újesztendő! Idők méhéből szülj nekünk békét, színes szent jövendőt,
Ily vággyal kívánjunk Istentől minden jó embernek boldog újesztendőt!

Géllérd Imre verse

line

A karácsony elkezdődött

A karácsony ünnepi nyitánya a katolikus templomunkban kezdődött varázslatos betlehemi játékkal és a szentmise végén irodalmi műsorral. Majd ezt követően a református hívek is részesei voltak e fejthetetlen produkciónak.
Falunk fiataljai kitettek magukért, hiszen magas színvonalon adták elő a prózai, zenei és verses műsorukat. A karácsony hangulatát sikerült a jelenlévőkben fokozni.

Köszönet a műsor részvevőinek, valamint Pálinkásné Kondi Erika képviselő asszonynak és Losoncné Kun Tímea tiszteletes asszonynak a rendezésért.

A műsorról készült felvételek az alábbi linkeken nézhetők meg.

http://www.youtube.com/watch?v=Yr8H2h4vVow

line

Karácsonyt várva

Mint mindenütt az országban, Martonyiban is várják a karácsonyt. Településünk képviselőtestülete szaloncukorral ajándékozta meg a lakókat, melyet a falu fiataljai osztottak szét. A karácsonyi betlehemes játék előkészítéseként pásztorruhában felöltözve vitték a jókívánságokat és az édességeket. Az esemény képei és falunk téli képei itt, tekinthetők meg.

http://www.youtube.com/watch?v=FSD5VUlEK9k

line

FEKETE ISTVÁN: RORÁTE

"Harmatozzatok egek onnan felülről"
Angyali mise - Roráte
Az egyházi év adventi időszakában a hajnali misék különleges hangulatot kölcsönöznek a decemberi virradatnak.

Ajánlom e történetet karácsony előtt településünk minden lakójának és az ide látogatóknak!

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyermek szeme. Kicsit hunyorognak, és még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak.
Enyhe az idő, a szél csak a kerítés mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak.
Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak, néhol kis lámpások imbolyognak, és mutatják, hova kell lépni, ámbár hiszen sár van mindenütt.
Az ég még sötét, a nappal ágyát csak hinni lehet a keleti szélen, s ez elég. Egyébként nem gondol rá senki, mert a búzák kikeltek már, a krumpli a veremben, s a jószág betelelt.
Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs, a tegnap gondja, mintha aludna, a mai még nem ébredt fel, a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére.
A külső mozgás befolyik a templomba és megnyugszik. Suttog még egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is megnyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: „Harmatozzatok égi Magasok…”
Mise végére egészen bemelegedett a templom; majdnem otthonos lett, legalább is így érezte ezt Baka Máté az alszegből, de így érzett Hosszú Illés is – ugyanonnan -; bár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen vannak, hát inkább nem érezték volna. Nagy harag volt ugyanis a két öreg között, kitartó, régi harag, aminek formája sem volt, nem is emlékeztek, hogy ló volt-e az oka vagy asszony, mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva a fához.
És most bóbiskolva várják, hogy kiürüljön a templom. Az ajtóban még mozgás van, hát csak ülnek, sőt Illés még a lábát is kinyújtja, mert úgy kényelmesebb. Illés nem szereti a tolongást, de amúgy is ráér. Félszemmel oda sandít Mátéra, hogy mozdul-e már, de Máté nem mozdul… - amilyen kutya konok ember volt világ életében – gondolja Illés -, azt akarja, hogy én menjek előbb, de abból nem eszel, pedig már a gyertyákat is eloltogatta a dékány, azaz a harangozó, szóval a sekrestyés.
Azután csend.
Illés gondol erre, gondol arra, állát besüllyeszti a meleg nyakravalóban, és a szeme szép lassan lecsukódik.
- Nem! – ijed meg. – Ezt igazán nem szabad – és Mátéra néz, aki - úgy látszik - elaludt.
- Ez hát el, a híres – mosolyodik el -, pedig három hónappal fiatalabb. Nem nagy idő, az igaz, de mégis csak fiatalabb. Aztán milyen sárga a füle… akár a halotté…
- Jóságos Isten, csak nem lett vele valami?!...
Harag ide, harag oda – a rothadt szilva is lepottyanik egyszer a fáról – csendesen odamegy, és kicsit borzongva megérinti Máté vállát:
- Hallod-e, Máté?!
Máté felhorkan:
- No! – és néz Illésre, mint a csodára. – Te vagy az, Illés?
- Én hát, mondom, megnézlek, mert olyanformán ültél…
És nézi egymást a két öreg.
A templomban meleg csend, a kőszentek mosolyognak.
- Kicsit megszédültem – hazudja Máté, de áhítattal, mert tele van a szíve, és szereti most Illést közel látni -, már elmúlott.
- Na, hál Istennek, hát akkor menjünk.
És egymás mellett kicsoszognak a templomból.
Mi volt ez Szentatyám? – néz fel az egyik kis pufók angyal Szent Péterre, amikor az ajtó becsukódott. – Olyan meleg lett a szívem egyszerre.
- Két ember kibékült – mondja a főszent, és melegen sóhajt.
- Csoda! – suttog a kisangyal.
- Hát bizony a mai világban…
- És most mit csinálnak?
- Nézz utánuk, fiam.
A két öreg már Illés háza elé ért. Az utca üres, a kémények lágy selymet füstölnek a reggelnek, s a kertekben puhán békén álmodnak a fák.
- Gyere be, Máté, régen voltál nálunk – mondja Illés -, lángost sütött a lányom…
A kis angyal kérdőn néz a főszentre:
- Mi az a „lángos”, Szentatyám?
A toronyban ekkor ütött hetet az óra, s ettől a földi hangtól megmerevedtek újra a szobrok, de a mosolygás mintha ott maradt volna az arcukon.

line

És megjött a Télapó, ahogy ígérte !

December 4 - én 16 órakor településünkön a Martonyi Fejlődéséért Alapítvány szervezésében a Télapó meglátogatta a jó gyerekeket, két krampuszának kíséretében. Ajándékokkal érkezett, Mikulás és karácsonyi dalok éneklése mellett osztotta azokat szét. Akivel útközben találkozott annak érdeme szerint, virgácsot illetve szaloncukrot ajándékozott.

Az esemény képei itt : http://www.youtube.com/watch?v=s6LI91kmoAQ

line

Sándor Ernő: Adventi hajnal
Alföldön, fákon zúzmara,
adventi hajnal zápora,
ezüst mezők, ezüst világ...
Szobánkban csend és béke van,
karácsonyt vár a kisfiam.

Ezüst mezők, ezüst világ,
ti visszatérő szent csodák,
ó, szép adventi hajnalok!
Lelkemben halkan zengenek
rég elfelejtett énekek.

Ó, szép adventi hajnalok,
Istent dicsérő angyalok,
bús tájon, íme, zeng a szó:
az éjszakának vége már,
megtartó Krisztus erre jár...

Bús tájon íme zeng a szó:
Istennel élni volna jó
az ég alatt, a föld felett,
s üdén, miként a kisfiam,
Jézusra várni boldogan.

Az ég alatt, a föld felett
pusztítva jár a gyűlölet...
Adventi hajnal zápora
e csendes téli reggelen
nyugodj meg fájó lelkemen.

Adventi hajnal zápora,
új boldog élet mámora
ó, hullj reám, ó, hullj reám!
Hozzátok el a nagy csodát
ezüst mezők, ezüst világ!

line

A decembert köszöntjük ezzel a népi költeménnyel.

December

Hófehér szakállal, óriás puttonnyal
Megjött a mikulás sok szép ajándékkal.
A gyerekek közül nem volt ma rossz senki,
Ezért a virgácsot vissza is viheti.

Luca napján pénzes pogácsákat sütnek,
Lapos tányérokba búzamagot vetnek.
Karácsony napjára kinő zsenge zöldje,
Megmutatja, milyen termés lesz jövőre.

Zimankós hidegben emberek sietnek,
Zsúfolt üzletekben ajándékot vesznek.
Fő a jó halászlé, sül a töltött pulyka,
Elkészül a bejgli s az ünnepi torta.

A karácsonyfákon kigyúlnak a fények,
Kis és nagy családok együtt ünnepelnek.
Az éjféli misén felzeng a glória,
Világra született a kisded Jézuska!

Két karácsony között, hogyha van elég hó,
Síel és szánkózik sok boldog nebuló.
Szilveszter éjjelén évet búcsúztatnak,
Pezsgősüveg pukkan, rakéták durrognak.

Amikor elüti az éjfélt az óra,
Felcsendül a Himnusz, magyarok imája.
Párás szemmel kérik a teremtő Istent:
Jó kedvvel, bőséggel áldja meg az embert!

line

Jön a Télapó

2010. december 6.


line

Szent Miklós eredeti legendája!

Krisztus után 245-ben Kis-Ázsiában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek Nagybátyjához, Patara város kolostorába költözött. Az Ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a vált! Zarándokútról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között. 52 évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és az emberek, megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes Egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból!
Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is:
A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és zárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és, az  pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte " Noel Baba" -nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa". A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. Fogságából végül kiszabadult, hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét (326-ban) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást.

line

Véradás

2010.november 26-án harmadik alkalommal volt véradás a településünkön ahol 19 fő tudott segíteni a rászorulókon.

line

Gyújtsunk gyertyát november 1-én

Ilyenkor november felé közeledvén, a sírok lakói várnak ránk… Ez az ott lakók ünnepe, s mi földi halandók azon törjük a fejünket, hogy minél díszesebb legyen a hant, s a léleknek így kevesebb jut.
Pedig ez az a nap, amikor szeretteink, barátunk, egy-egy ismerősünk a sírja fölött megállóval gondolatban pár szót vált. Ki az apát, anyát, férjét, testvérét, ki a gyermekét, a szerelmét, vagy egy kedves ismerősét, gyermekkori barátját, gondolatban felidézi. A gyertya fénye előtt elsétálva olvassuk a sírfeliratot, itt nyugszik ő meg ő …,  és mi  keressük a régi emlékeket, mely összeköt a föld alatt lévővel. Eszünkbe jutnak az együtt töltött idők, a közös élmények, a párbeszédek. A mosolyuk, a terveik, melyeket talán közösen szerettünk volna megvalósítani, de erre a sors nem adott lehetőséget. És megállunk a sírok fölött, elgondolkodva, visszarévedve a régmúlt emlékekre, amikor még azt hittük, hosszú együttlét vár ránk. Bíztunk a szülői támogatásban, a házastársi ígéretben, és azt hittük, nagyszüleink mindig velünk lesznek, s gyermekeink majd minket temetnek el, gyermekkori barátunkkal együtt töltjük a mindennapokat. S most ott állunk a virágokkal díszített sírok fölött, keresve a titkot, milyen a túlvilág. Vannak emberek, akik csak illemből jönnek ide ki, de vannak, akik szívük mélyén érzik, keresnek valakit……,valamit. Olyan jó lenne csak egy percre…., csak egy pillanatra pár szót váltani azzal, akire gondolunk, vagy csak egy ölelés, hogy jól vagyunk….., s gondolunk rá. S talán az is elég lenne, hogy arcuk felderengve megjelenne a sír felett. Talán restelkedve eltörlünk egy-egy kicsordult könnycseppet, vagy gondolatban messze régmúltba régi emlékek közt járunk, s fázósan takargatjuk gyengeségünket. Pedig nincs mit szégyellnünk hisz egyszer majd mi is várni fogjuk szeretteinket és örülünk, majd ha megáll, sírunk fölött valaki s nem kell kérdeznünk vajon ő ki.
Talán nem csak a mi ünnepünk ez. Talán nem csak mi keressük az érzelmek, a lelkek mélységét. Talán az elhunytak éppúgy várnak ránk, mint ahogy nekünk hiányoznak ők. Ilyenkor november felé közeledve, ne hagyjuk magukra az elhunytakat, hiszen őseink, szeretteink ők mindannyian. Ne legyen üres, virágok, gyertyafény nélküli sír. Tegyük széppé az ünnepet, földi és túlvilági lelkek ölelkezzetek!

Martonyi 2010. október vége

line

Martonyi 2010. október 23. 15 óra

Településünk lakói ünnepi műsoron való részvétellel emlékeztek meg az 1956-os forradalmi eseményekre. A műsort helyi fiatalok szervezték és tartották, a megjelentek örömére.

line

Idősek napja

Településünk képviselőtestülete idősek napját szervezett 2010-09-25 –én. Az ünnepségen 30 általános és középiskolás gyermek, irodalmi műsorral kedveskedett az időskorúaknak, akik hálás tapssal és könnyes szemmel köszönték meg a látottakat.
Vécsei István polgármester mondott köszöntőt, majd a római, a görög és a református egyház képviselői kívántak békét, örömet, egészséget és hosszú életet Isten áldásával.
Az ünnepi menüként finom szarvasból készült gulyáslevest fogyasztottak a jelenlévők, és krémtortát hozzá.
A további jó hangulatot Tóth Éva és Leblanc Győző - világszerte ismert operaénekesek - operettek és magyar nóták előadásával biztosították.

/ a műsorból részletet ide kattintva http://www.youtube.com/watch?v=I45ZTDylO0g
láthatnak ! /

Innen is kívánunk településünk minden egyes lakójának boldog békés hosszú öregkort !

line

A Magyar Vöröskereszt Észak-Budai Szervezete meghívásának eleget téve 2010. szeptember 21-én 54 fővel érkeztünk meg Budapestre., ahol vendégként - Barabás Zsanett és két munkatársának vezetésével - megtekinthettük a Budai várat, a Mátyás templomot, a Szent István bazilikát, valamint a Országházat. A finom ebéd, és az a ruhanemű amelyet kaptunk csak hab a tortán, hiszen a nap olyan emlékké rögzült a résztvevőkben amelyet soha nem felejtenek el. A jó hangulat, az ismeretlen felfedezése, a pótolhatatlan emberi kapcsolatok melegségének kialakulása mindezt megalapozta. KÖSZÖNET a szervezőknek és a támogatóknak.
A kirándulásról készült fotó bemutatót ITT nézheted meg !

line

2010. augusztus 7-én Perkupán szervezte meg a BTG Egyesület évenkénti szokásos főzőversenyét. Martonyi település is képviseltette magát, ahol helyezett eredményt ugyan nem értünk el, de a jó hangulatú és barátságos találkozón Martonyi hírnevét öregbítettük és megfőztük a Háromhegyi pörköltet településünk jellegzetes ételét.

line

2010. augusztus 6-án a terveknek megfelelően véradás volt a falunkban immár második alkalommal. Véradásra most 50 fő jelentkezett, és 35 fő volt alkalmas arra, hogy vérével segítse a kórházakat. Köszönet minden résztvevőnek és azoknak akik a véradást lehetővé tették.

Még ugyanezen a napon az esti órákban éjfélig tartó zenés estét szerveztünk az önkormányzatnál dolgozóknak. A bál szépen és kulturáltan zajlott le, ahol minden korosztály meghallgathatta és táncolhatott kedvenc zenéjére.

line

Búcsúnk szombatján - 2010.07.17 - szép számú érdeklődő és együtt érző lelkek jelenlétében megszenteltük és megáldottuk a temető kapunkat. A kaput melyet Erdélyben a székelyföldi Torja községben faragtak, hogy dísze legyen a község temetőjének. A lelkipásztorok mellett kis ünnepi műsort szerveztünk melyet a helyi lakosok odaadó részvételével tettünk emlékezetesebbé.

Megnézhető: http://www.youtube.com/watch?v=I4U8A8N96qY

line

Székelyföldön jártunk

Önkormányzatunk támogatásával településünkről 47 - en indultunk el Erdély szívébe a Székelyföldre. A négynapos kirándulás alatt megnéztük Székelyudvarhely nevezetességeit, a Békás-szorost, a Gyikos-tó -t, a Hargita legmagasabb pontját a Madarasi kilátót, Csiksomlyó Mária kegyhely templomát, Parajd sóbányáját. Megcsodáltuk a Zetelaki víztározót és környékét, az erdélyi reneszánsz építkezés egyik legszebb alkotását a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, tisztelegtünk Tamási Áron sírja mellett Farkaslakán. Ajándékot, emlék tárgyakat Korond és Farkaslaka árusai biztosítottak némi forint ellenében.
Az erről készült rövid slideshow-t az alábbi linkre kattintva nézheted meg.

http://www.indavideo.hu/video/Erdelyben_jartunk
http://www.youtube.com/watch?v=IwBa2FQcyIc

line

Trianoni emlékműsor 2010. június 5. 15 órakor

Az ünnepi műsor az alábbi linken tekinthető meg :

http://www.indavideo.hu/video/Trianoni_megemlekezes_Martonyiban_2010

line

Anyák napja 2010. május 2.

Az édesanya minden gyermek és felnőtt szívében különleges helyet foglal el. Ő az, akihez örömünkben, bánatunkban először fordulunk, ő az, aki számára mindig mi, a gyerekei vagyunk a legfontosabbak.

Jelenléte, munkája életünk része. Gyakran észre sem vesszük, mennyit fárad, hogy az asztalon legyen kedvenc süteményünk, hogy mindig legyen tiszta ruhánk, meleg, biztonságot jelentő otthonunk. Számára mindez természetes, annyit kér csupán, hogy legyünk jó gyerekei.
A gyerekeket is, és a felnőtteket is egész évben elfoglalják a hétköznapok feladatai, örömei, bánatai. Néha nem sikerül jónak lennünk, néha bánatot okozunk, néha nagy örömet. Előfordul, hogy elfelejtünk valamit, lehet, hogy fontos dolgokat is. Minden évben van azonban egy nap, amiről sosem feledkezünk meg. Ez május első vasárnapja, ekkor köszöntjük az Édesanyákat.
És ne feledkezzünk el az elhunyt édesanyákról egy szál virág egy gondolat jusson nekik is e napon !

Ez alkalomból nagy-nagy szeretettel köszöntöm településünk édesanyáit az alábbi verssel !

Ratkó József: Zsoltár

Az anyák halhatatlanok.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő.
Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.
Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját.

line

Véradás Martonyiban

2010. április 9-én Martonyiban véradás volt a Magyar Vöröskereszt miskolci szervezetének közreműködésével. A vérvételre több mint hatvanan jelentkeztek és 45 fő sikeres véradása megtörtént. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy településünk minden tízedik lakója hozzájárult a betegek gyógyításához. Köszönet minden résztvevőnek !


A Magyar Vöröskereszt munkatársai Martonyiban a véradást követően 2010. április 9.

Köszönet minden résztvevőnek!

line

A Húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a benne hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket A Biblia szerint Jézus az utolsó vacsorán áldozatot mutatott be tanítványainak: kezébe vette a kenyeret, megtörte, majd kiosztotta a tanítványoknak. Amikor meghalt a kereszten, megtöretett, mint a kenyér, hogy szétoszthassa önmagát, vérével pedig minden embert megszabadít a bűntől, a halál rabságából - áll a Bibliában. A nagycsütörtök esti szentmise elején elnémul az orgona, a templomok csengői és harangjai is csak a nagyszombati szertartáson szólalnak meg legközelebb. Úgy tartják, ilyenkor Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. Jézus az utolsó vacsorán, szeretetének végső jelét adva, megmosta tizenkét apostola lábát A Biblia szerint Jézust nagypénteken keresztre feszítették a római katonák. Azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból töviskoronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt:

I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae.

Magyarul: Názáreti Jézus, Júdea királya.

Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak harmadnap, vasárnap mentek ki megint a sírhoz.

De az üres volt! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"

A húsvét a hitről szól. De mi is az a hit ?

A hithez több kell, mint az értelem. A hithez több kell, mint összefüggések, még ha ezek a dolgok értékesek is a hit számára. A hithez az kell, hogy a szív, a szeretet, a lélek szerint lássunk. A hit mindenki számára szóló adomány, de csak azok kapják meg, akik megnyílnak, akiknek a szíve kész befogadni.
A hit azonban, mint a szeretet, törékeny virág. A hit olyan, mint a széltől félő fa. A hit, mint az egészség, mindig kényes növény. Az élet, az egészség, figyelmet és védelmet igényel részünkről, táplálni, gondozni, edzeni kell azt.

A hit egy húsvét reggelén születik. Még ha sokunkat gyermekkorunkban kereszteltek is meg, akkor is kellett, hogy egy napon egy húsvét reggelre ébredjünk, annak felfedező tapasztalatára, hogy Isten szeret minket, és Ö szereti az egész világot. Egy látomásra, mely megérteti velünk, hogy Krisztus megszabadít minket félelmeinktől, bajainktól, láncainktól és bűneiktől.

Ez a kegyelem.

De egyesek lehetnek Jánosok, mások Mária Magdolnák, ismét mások Péterek vagy Tamások.

Mindannyiunk útjai különbözőek. Egyesek számára ez a főútvonal, mások számára meg hepehupás, göröngyös hegyi út, de mindannyian meg vagyunk híva és szeretve érezzük magunkat és soha sem esünk kétségbe Isten felől, aki húsvétkor Jézus Krisztusban kijön a halál sírjából.

Hitben és örömben gazdag boldog húsvéti ünnepeket kívánok képviselőtestületünk nevében is Vécsei István polgármester!

Reviczky Gyula: Húsvét

Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen

line

2010.március 15-én 15 órakor az 1848-as forradalomra emlékeztünk. Az ünnepi műsor videoja az alábbi linken nézhető meg.

http://www.indavideo.hu/video/Marcius_15_Martonyi

line

2010. március 8. Nőnap

Szeretettel köszöntöm a nőket e rendkívüli nap alkalmából !

Mi a nő nekünk? Az egész világ maga, a szüntelen változás,
Az anya, akinek testén át e világba léptünk, az első és végtelen önfeláldozás.
Ő őrzi első lépteink, törli le könnyeink, testéből etet, szeretetéből nevel,
Mindig megbocsát, ha kell és soha nem enged el,

Ő a fény, a meleg és minden ami jó,
Semmihez sem fogható és semmivel sem pótolható.

Ahogy tudatunk lassan a világra nyílik, ő maga is átalakul, megváltozik.

Előbb éteri szépség, ideál, trubadúrok álma,

költők ihletője, szerelem és őrület forrása,

Majd társunk a jóban és rosszban, életünk néma napszámosa,
Vetett ágy, vasalt ing, étel és ital, kedvesség, szerelem, a test gyönyöre, az apokalipszis kínja és a mennyország ígérete.

Mindez ő, egy személyben, lelkünk másik fele, aki értünk létezik és mi őérte.
Köszöntöm hát őket, a nőket, kívánom nekik mindazt a szépet, amit érettünk ma és minden nap önként megtesznek.

Vécsei István polgármester

line

Farsangi ünnepség 2010. február Martonyi
Képviselő testületünk farsangi ünnepséget szervezett falunk gyermekeinek, ami nagyon jó hangulatban telt el.
Az ünnepségről készült video az alábbi linkre kattintva nézhető meg.:

http://www.indavideo.hu/video/2010_Februar_Martonyi

line

Karácsonyi Ünnep Martonyiban 2009. december

2009 karácsonyán a martonyi gyerekek és fiatalok Pálinkás Tiborné alpolgármester vezetésével karácsonyi ünnepi műsorral lepték meg a településünk lakóit.
Az ünnepi műsort a görög-római és a református templomokban adták elő, mely igen nagy elismerést aratott.

A műsorról készült video az alábbi oldalon megtekinthető:

http://www.pixter.hu/video?id=17124


Boldog karácsonyt, és sikerekben, egészségben gazdag Új esztendőt kívánunk minden ide látogatónak, és településünk minden lakójának!

line

Mikulás este Martonyiban

Megérkezett a Mikulás a Martonyi gyerekekhez október 5-én, ahol sok-sok ajándékkal jutalmazta meg a szép verseket és dalokat előadó gyermekeket.


line

2009. október 30-án a közcélú dolgozóknak zenés estét rendeztünk a Martonyi Kultúrotthonban. A dolgozók többsége részt vett a rendezvényen, ahol felszabadultan töltötték el az estét. A talpalá- valóról a helyi zenekar gondoskodott, Kuru Mihály szintetizátor és Rusznyák Imre gitár felállításban.  A rendezvényen kb. 60 fő vett részt, amely 18 - 23 óráig tartott, és csak a helyi lakosok számára került megrendezésre. Reméljük máskor is sikerül ilyen és hasonló rendezvényeket szerveznünk.


line

2009. október 23-án településünkön Martonyiban a rossz idő miatt, a művelődési házban szép számú résztvevő jelenlétében megemlékezést tartottunk az 53 éve történt forradalomról. Az 1956-os események felelevenítése során több vers és ének hangzott el.

Az emlékműsor nagy tetszést aratott a megjelentek szerint. Öröm számunkra, hogy lassan egy irodalmi színpad kezd kialakulni, ahol a szereplők mind felnőtt korúak és nagyon komolyan veszik a feladatokat.

Reméljük, hogy a továbbiakban is számíthatunk a részvételükre.

line

Martonyi község önkormányzatának testülete 2009. október 17-én a helyi művelődési házban köszöntötte a település időskorú lakóit.


Köszöntőt mondott Gúr Nándor / MSZP /, a 8. sz választókörzet országgyűlési képviselője és a település polgármestere Vécsei István.

Az óvodás és iskolás gyermekek szívhez szólóan énekeltek és szavaltak, melynek eredménye nem is maradt el, hiszen az idősek szemében meg-megcsillant néhány könnycsepp.

Az ünnep hangulatához három, a településen lakó érettségi előtt álló fiatal versekkel járult hozzá, ahol elsősorban arról szavaltak, hogy mindig szeretni kell az öregeket, hiszen egyszer a fiatal is megöregszik, és azt fogja visszakapni, amit ő adott.

Az időskorúakra a római és görög katolikus vallás vezetői mondtak áldást, és közös imádsággal kérték a teremtőt az egészséges és boldog évek megadására.


A műsort követően nagyon finom gulyásleves volt a vacsora, és hogy a talpalávaló is meglegyen, kora estig tartó élőzene szólt.

A hangulatból ítélve felejthetetlen élményt sikerült szerezni falunk idős lakóinak, akiknek itt is kívánunk kitűnő egészséget és hosszú boldog békés esztendőket.

line

2009. október 15-én Vécsei István Martonyi község polgármestere meghívására a településre látogatott a BAZ megyei cigányvajda Lakatos Attila.


A fórumon főleg a település cigány származású lakosai vettek részt, több mint százan. Lakatos Attila a jelen lévőknek a cigányság mai helyzetéről beszélt, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a cigány származású emberek, ne csak a jogaikat ismerjék, hanem a kötelességeiket is. Amint elmondta, a cigányságnak most mindent el kell követnie annak érdekében, hogy az emberekben kialakult rossz véleményt, előítéletet megváltoztassák, és ez csak tisztességes munkával, tanulással és viselkedéssel érhető el.

Többek közt beszélt arról, hogy a szülő felügyeletet, otthon kell gyakorolni és nem az iskolában. Otthon kell többször a gyermeket számon kérni a napi feladatokról és szigorúan megkövetelni, hogy járjanak iskolában, mert a jövő építése tanulás nélkül nem létezik.

Óvva intett mindenkit attól, hogy bűnöző életvitelt folytassanak, mert annak a vége a börtön lesz, elmondta így is nagyon sok cigányszármazású ember van fogva, ami nem jó a családoknak és nem jó a tisztességes cigányoknak, hiszen egy megítélés alá veszik az emberek a cigányokat. Kérte, hogy kerüljék a testi épség elleni támadásokat és a vagyoni jellegű bűncselekményeket, még akkor, ha úgy látszik nincs más megoldás.


Kérte figyeljenek egymásra és tartsák vissza azokat az embereket, akik a törvényeket nem akarják tisztelni.

A jövőre nézve feladatának tekinti olyan hiteles cigányvezetők pozícióba való állítását, akik a cigányság helyzetét reálisan látják és cselekedetük is a cigányság és nem a saját érdekükben történik.

Megbiztatta a jelenlévőket, hogy a jövő évben olyan pályázatok beadását tervezik, amelyek munkát biztosítanak a cigányoknak. A településen, Martonyiban végzett munkát megköszönve vastaps közepette távozott a fórumról és közben ígéretet tett arra, hogy saját költségén egy buszt biztosít az önkormányzat részére, amivel a jól dolgozók jutalma egy Szlovákiai kirándulás lesz, ahol bár a határ csak 40 km-re van még sokan nem jártak.

line

Trianonra és Martonyi hősökre emlékeztek

2009. június 12. péntek 15:26

http://www.indavideo.hu/video/2009junius_4___Martonyi

Martonyi községben 2009. június 4-én 18 óra 30 perces kezdéssel a falu lakossága a gyászos trianoni évfordulóra és a két világháborúban odaveszett hősökre emlékezett. Az ünnepségen a lakosságnak több mint az 1/3 volt jelen, és a szomszéd település lakói is szép számmal képviseltették magukat. A megemlékezés végén, az idősebb korosztály könnyeket törölgetve és meghatódva egyfajta "katarzist" érezve távozott.

Ez kis lépés volt az ünnepek történelmében, de óriási a falu életében. Fiatalok, idősek egyformán készültek a megemlékezés óráira, mely mély nyomot hagyott a lelkekben. A himnusz eléneklését követően, Szabó Krisztina előadásában Juhász Gyula: Trianon című verse hangzott el, majd ezt követően Kuru Sándor, Wass Albert: Miatyánk című versét adta elő. Ünnepi beszédet a település polgármestere Vécsei István mondott, melyben történelmi tényekre hivatkozott, majd meghatottan beszélt a két világháború áldozatairól, a zsidó származású elhurcoltakról, szenvedéseikről, vágyaikról, és önfeláldozásukról. A hősi halottak neveinek felolvasását Ágos Attila és Petránszki János tanulóktól hallottunk míg közben a falu katolikus templomának lélekharangja vitte az élők üzenetét a hősök lelkének:

Tisztelet, békés nyugalom, és örök emlék hőseinknek!

Az ünnepi beszédet követően, Csabai Ibolya, Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele c. versét szavalta el, azt követően pedig, Rémiás Zsuzsanna, Dalol a honvágy című dalt énekelte el. A műsor közben Kiss Eszter szintetizátoron, míg Kondi Csilla énekével emelte a színvonalat.

A megemlékezést a Szózattal fejezték be. Mindezt megörökített Papp János Martonyi lakos.

Reméljük hasonló összefogással további szép pillanatokat élhetnek át és láthatnak a település, Martonyi lakói.